A legutóbbi EP-választáson Romániában alig 27 százalékos volt a részvétel, a 43 százalékos európai átlaggal szemben - mutatott rá az államfő. Úgy vélte, a politikusok felelőssége, hogy megértessék a választókkal az EP-választás tétjét, és a közvélemény figyelmét az európai témákra irányítva növeljék a román választók részvételi arányát.
Basescu szerint kiemelten fontos kérdés a romániaiak számára az ország mielőbbi felvétele a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe, a Moldovai Köztársaság európai integrációja, és az úgynevezett Együttműködési és Értékelési Mechanizmus, amelynek keretében az Európai Bizottság (EB) a román igazságszolgáltatás reformját követi figyelemmel.
Hozzátette: az EP-választás eredményén múlik, hogy néppárti vagy szocialista elnöke lesz-e az EB-nek. A néppárti Basescu bírálta a szocialisták által EB-elnöknek jelölt Martin Schulz Ukrajnával kapcsolatos állásfoglalását és megjegyezte: a moldovai társulási egyezményhez is nehezen lehetett megszerezni az EP szocialista frakciójának támogatását.
"Schulz úr számára a Krím elcsatolása kész helyzet: ez van, maradjunk nyugton. Valószínűleg hasonlóan viszonyulna ahhoz is, ha a helyzet tovább rosszabbodna, Románia kárára" - jelentette ki Basescu az EP elnökének egy márciusi állásfoglalására utalva.
"Oroszország kész helyzetet teremtett" - állapította meg Martin Schulz a Krímmel kapcsolatban az uniós államok csúcsvezetőivel folytatott március 20-i megbeszélését követő sajtótájékoztatóján. Az EP elnöke ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az uniónak az ukrajnai válság ügyében nem szabad "alvajáróként" belekerülnie egy továbbterjedő konfliktusba, miként az száz évvel ezelőtt, az első világháború kitörésekor történt Európában.
Románia 32 képviselőt küld a május végén megújuló Európai Parlamentbe: ezekre a helyekre 15 párt és nyolc független jelölt pályázik.